A Fény Kápolnája a Kápolnakertben épült fel szorosan a Főnix otthon mellett.
Az épület egy márványfehér, sima falú, apró, szines mozaikablakokkal díszített kápolna.
Ugyan nem túl nagy, de gyönyörű látványt nyújt. Mikor valaki belép, rögtön érzi, hogy ez a hely Szent, valami természettfölötti nyugalom lesz azon úrrá, aki nem érzéketlen a szép iránt.
Az oltár fölött Kristályablak van a falon, és az ezen átszűrődő fény fehér fénybe borítja az egész kápolnát. Az ablak fehér lángot ábrázol, mutatva, hogy a látogató bizony a Nimnáro szentélyébe tévedt.
"A szeretet kérés nélkül ad, makacskodás nélkül elfogad, késlekedés nélkül megbocsát, és csak elégtelensége miatt szenved" /Peter Lippert/
***
"Inkább csapjanak be kilencszer, minthogy egyszer ne adjak olyan valakinek, akinek igazán szüksége van rá."
/Angelo Giuseppe Roncalli /
***
"Aki szeretetet ad, gazdagabb lesz azzal, amit ad. MInél többet ad, annál inkább gazdagodik." / Pritz Usinger /
***
"A szeretet mindenki számára a legszükségesebb táplálék." / Edith Piaff /
***
"Mindig az győz, aki szeret és nem az, aki többet tud." /Hermann Hesse /
***********
EGY ÉLET A KEZEDBEN
Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni..
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenytve élnek, megtanulnak bűnosnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdícsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek, megtanulják, mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek,
megtanulják megkeresni a szeretet a világon.
A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?
/ Dorothy Law Holtz /
Egy meghallgatott imádság
Erőt kértem az Úrtól -
s Ő nehézséget adott,
amelyeken megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam -
és problémát adott,
amelyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam -
gondolkodó agyat és testi erőt
kaptam, hogy dolgozzak.
Kértem bátorságot, és Isten veszélyeket adott, amelyeket legyőztem.
Áhítottam, hogy szeretni tudjak -
és kaptam az Úrtól bajbajutott
embereket, akiken segíthettem.
Kegyes jóindulata helyett
alkalmat kaptam a jóra.
Semmit sem kaptam, amit kértem,
és mindent megkaptam,
amire szükségem volt.
Imádságom meghallgatásra talált.
*****
A szeretet himnusza
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem,
Csak zeng érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Legyen bár prófétáló tehetségem,
Ismerjem bár az összes titkokat és minden tudományt,
Legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem érek.
Osszam el bár egész vagyonomat a szegényeknek,
S vessem oda testemet, hogy elégessenek,
Ha szeretet nincs bennem,
Mit sem használ nekem.
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
A szeretet nem féltékeny,
Nem kérkedik, nem gőgösködik,
Nem tapintatlan, nem keresi a magáét,
Haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója,
Nem örül a gonoszságnak,
De együtt örül az igazsággal.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
Mindent remél, mindent elvisel.
A szeretet soha el nem múlik.
A prófétálás megszűnik,
A nyelvek elhallgatnak,
A tudomány elenyészik.
Tudásunk csak töredékes,
Töredékes prófétálásunk is.
Mikor azonban eljön a beteljesedés,
Véget ér az, ami töredékes.
Amikor még gyermek voltam, úgy beszéltem, mint a gyermek,
Úgy gondolkodtam, mint a gyermek, úgy ítéltem, mint a gyermek.
E amikor felnőttem, elhagytam a gyermek szokásait.
Ma még csak tükörben, homályosan látunk,
Akkor majd színről színre.
Most csak töredékes a tudásom,
Akkor majd úgy ismerek,
Ahogy én is ismert vagyok.
Most megmarad a hit, remény, szeretet,
Ez a három,
De köztük legnagyobb a szeretet.
Törekedjetek a szeretetre!
*********
Tudnál-e csendesen hozzám bújni?
Esténkét kedvesen átölelni?
Hallgatni a madarak énekét?
S megcsodálni a fényt,
s a naplementét?
Tudnál-e esőben is nevetni?
Egy szúrós fenyőfát megölelni?
Élvezni a pillangók táncát,
s átélni két ember valós nászát?
Tudnál-e táncolni a gyönyörtől?
Könnyezve sírni az örömtől?
S kitárni felém a szívedet,
hogy meg megsimogathassam a lelkedet?
Mondj igent s akkor talán
A boldogság egyszer majd rádtalál.
Életed gyönyör lesz,
s csodás ujjászületés a halál.
Tudnál-e egy szempárból olvasni?
S benne a csillagot meglátni?
Egy érintéseddel átadni,
mit szavakkal nem tudsz elmondani ?
Tudnál-e koldusnak kenyeret adni?
Alamizsnát, ha kell elfogadni?
Tárgyat s pénzt eszköznek tekinteni,
s a Földet ajkaddal érinteni?
Tudnál-e virágot nem letépni?
Színét és illatát megérezni?
Szirmait boldogan megcsókolni,
s beteg állatot megsimogatni?
Mondj igent a akkor talán
A boldogság egyszer majd rádtalál.
Életed gyönyör lesz,
S csodás ujjászületés a halál.
Tudnál-e dalt hallani viharban?
Melegedni szivárványsugárban?
Meghallani csendben a szív szavát,
S átélni a teremtést, mint egyetlen csodát?
Tudnál-e hallgatni, ha nem kérdeznek?
Nem sírni akkor, ha elfelednek?
Köszönni, ha nem köszönnek,
s tanulni abból, ha megköveznek?
Tudnál-e sötétben fényt keresni?
Szavak és tárgyak nélkül szeretni?
Legyőzni izzó tűz parazsát,
szeretni engem, Istent s báki mást?
Mondj igent, s akkor talán
A boldogság egyszer majd rád talál.
Életed gyönyör lesz,
S csodás ujjászületés a halál.
